Az oldalt gondozza: ENERGIAKLUB
Aktuális

Paksi bővítés: a fogyasztók fizetik majd meg az árát

"Látszólag senkit nem érdekel 3000 milliárd forint sorsa, miközben néhány milliárdos tételekről vérremenő viták folynak a parlamentben." Az Energiaklub "Paksi bővítés - kényszerek és kockázatok" című rendezvényének összefoglalója.

PAKSI BŐVÍTÉS: KÉNYSZEREK ÉS KOCKÁZATOK - Meghívó rendezvényre

A Paksi Atomerőmű bővítése 2009 óta állandó témája a parlamenti politikának, mégis kevés információ szivárgott ki a döntéshozatal részleteiről. Pedig a kockán forgó több ezer milliárd forintos beruházás az elkövetkezendő évtizedekre meghatározná Magyarország energiapolitikai és gazdasági mozgásterét. Eközben alapvető kérdésekre sincsenek válaszok.

Paksi bővítés: a közérdek felülírja az üzleti érdekeket

A Szekszárdi Városi Bíróság mai (2013. március 25-i) ítéletében kötelezte a Paksi Atomerőmű Zrt.-t az atomerőmű tervezett bővítéséről készült tanulmányok nyilvánosságra hozatalára. A már másfél éve húzódó ügy tétje az, hogy megtudhatja-e végre a nyilvánosság, mennyiből és milyen feltételek mellett tervezi az állam megépíteni a reaktorokat.

Az MVM a hatóság szerint sem titkolhatja el a paksi bővítés részleteit

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének állásfoglalása szerint az Magyar Villamos Műveknek (MVM) meg kell küldenie az Energiaklub részére az atomerőmű bővítéséről szóló Lévai projekt keretében készült tanulmányokat és egyéb dokumentumokat.

Könyv a társadalmi részvételről

"Cselekedj lokálisan! - Társadalmi részvétel környezeti ügyekben" címmel megjelent egy könyv, amelyben munkatársunk, dr. Antal Attila az Energia Kontroll Program tapasztalatairól, eredményeiről ír, a környezeti demokrácia vonatkozásában.

Európai képviselők előtt az atomenergia átláthatóságáról

Az Energia Kontroll Program vezetője, Koritár Zsuzsanna, az Európai Parlament képviselői előtt beszélt arról, miért fontos az atomenergia átláthatósága, az információk széles körű – európai szintű – nyilvánossága.

Nyilvánosságra tartoznak a paksi bővítés adatai

Annak ellenére, hogy már több ízben is kimondta a bíróság, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. közfeladatot ellátó szerv, az MVM mindvégig az ellenkező állásponton volt. A Kúria ma megszületett döntésével úgy tűnik, pont kerül egy régóta húzódó ügy végére.

Paksi bővítés továbbra is homályban

A paksi atomerőmű bővítéséről szóló Lévai projekt keretében valójában nem megalapozó vizsgálatokat végeznek, hanem már konkrétan a bővítést készítik elő – ez derül ki az Energiaklub birtokába került dokumentumokból. A beruházás körüli folyamatot homály fedi, számos kérdés marad a nyilvánosság előtt megválaszolatlan.

Szent Viktor esernyője

- Hargitai Miklós cikke -"Esernyőbrand" épül az MVM-ben: a hivatalos magyarázat szerint ez az oka, hogy az állami vállalat a korábbi esztendőkben megszokottnál sokkal többet költ reklámra, és a hirdetési piac egyik legnagyobb szereplőjévé vált. A kommunikáció kimondott célja, hogy – mint a Mikszáth-könyvben Szent Péter esernyője - MVM a biztonság és a gondoskodás szimbólumának tűnjön mindazok számára, akikhez a nagyvállalat szolgáltatásai elérnek. Az esernyő alá belesve ugyanakkor nem csak az látszik, hogy a régebben egyprofilú állami energiacég a földgázkereskedelembe, a mobilszolgáltatásba, az atomerőmű-építésbe is szeretne belekóstolni - nem szakmai meggyőződésből, hanem kormányzati akaratot teljesítve -, hanem az is, hogy a diverzifikációt kísérő intenzív reklámtevékenység során a forintmilliárdok feltűnően egy irányba gurulnak.

Csődbe ment terv - Offshore cégbe mentették ki az első magyar bioerőművet

Tódor János oknyomozó cikke - A korábbi kormány sikertörténeteként ünnepelt, 2009 augusztusában Szakolyban átadott első magyar biomassza-erőművet (DBM Zrt.) másfél év alatt vitték csődbe tulajdonosai. A projekten, amelyet a K&H mellett a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) finanszírozott, az állam is több milliárdot bukott. A korábbi többségi tulajdonos Liget Kft. ellen 2010-ben felszámolási eljárást kezdeményeztek a környékbeli beszállító cégek, amelyeknek azóta is mintegy egymilliárd forinttal tartozik. A bioerőmű megálmodói hitelezőik elől menekülve a Liget Kft.-t és vele a DBM Zrt.-ben lévő tulajdonrészüket egy olyan, magyar tulajdonosi hátterű cégnek, az Associated Networks (AN) Kft.-nek adták el, amely egy ugyanazon nevű, Seychelle-szigeteken bejegyzett társaság birtokában van. Az általunk megkérdezettek közül többen is úgy vélik, hogy a kormányváltás tett be az erőműnek, azt követően emelte a hitelek kamatait az MFB. Abban azonban mindannyian egyetértenek, hogy a szakolyi erőmű a magyar bioenergia-ipar állatorvosi lova.